Ansnitt, szuper plán

 

Jah, még nem ütött el se busz, se iskola, se mutáns egysejtű. És hát mi mással is térnék vissza, mint high school AU-val.
Avengers,Thorki, és még ebből is képes voltam depressziós véget kihozni. Thor filmet forgat médiaórára - a terv tabudöntögetés, az eredmény valami sokkal rosszabb.
Figyelem, formabontóan pocsék forma következik.


1. JELENET: ISKOLAI FOLYOSÓ

THOR: Ésss, felvétel indul! Gyerünk, Loki, hagy lássunk egy csodás premier plánt!
LOKI: Annyival boldogabb lennék, ha nem dugnád fel azt a kamerát az orromba.
THOR: Nem tehetem. Média projekt.
Loki fintorog. A folyosó ürességtől remeg, ketten ülnek az ablakban, odakint lassan minden szürkévé olvad. A mellettük lévő teremajtó tárva-nyitva, a takarítók még itt vannak. Csak ezért nem zárták be eddig őket.
THOR: Lehet, ideje lenne hazamennünk.
LOKI: Ugyan, minek.
THOR: Loki.
LOKI: Menj csak, majd utolérlek.
THOR: Loki...
LOKI: Nyugalom, az első emeletről hiába akarnám kivetni magam.
THOR: A kapuban találkozunk.
LOKI: Várj, ezt végig vetted?
két másodperc rázkódás, majd vágás

2. JELENET: ISKOLAKAPU

STEVE: Szóval miért is van szükséged ránk egy önarcképhez?
TONY: Önporté.
STEVE: Az.
THOR: Tudjátok, az apró dolgokból áll össze egy ember jelleme, ezért...
LOKI: Fordítom. Azt hiszi, hogy ettől valami hihetetlenül művészi lesz.
Thor egy pillanatra maga felé fordítja a kamerát és megforgatja a szemét, majd átveszi Lokitól a felé nyújtott cigarettát. A lencsén halvány hamucsík izzik, ahol a dohány véletlenül hozzáér. Tonyék pár lépéssel messzebb állnak, az arra járókat figyelik, Steve az orrához szorítja a pulóvere ujját, hogy ne érezze a füstszagot. A fejük felett lévő ablakon átszűrődik Fury hangja, nekik is ott kellene ülniük, de nem látják értelmét.
THOR: Attól még jó megoldás.
STEVE: Hát...
TONY: ...pont...
LOKI: ...nem. De nagyon nem.
THOR: Csináld meg akkor jobban. És ne gyere itt az én-aztán-mindent-jobban tudok vigyoroddal.
éles vágás

3. JELENET: THOR SZOBÁJA

folytonos rázkódás
Loki a fal felé fordulva, az ágy sarkába kuporodva ül, a szeme lehunyva, a fején fülhallgató, az ujjai ritmusra dobolnak a lepedőn. Nincs rajta felső, a hátán tisztán kirajzolódik a szárnycsonk tetoválás és a rövidnadrág alól kilógnak az éles hegek, három friss vágás fáradtan vöröslik a télfehér bőrön.
koppanás, a kép egyenesbe áll
Thor mögé lép, majd óvatosan megérinti a vállát, mire a fiú megrázkódik és felkapja a fejét, a tenyerével eltakarja a sebeket.
THOR: Úgyis látom.
LOKI: Tudom. Még mindig tudom.
THOR: Ezt abba kellene...
Loki lerántja maga mellé és megcsókolja, Thor megadóan átöleli, az arcán látszik, hogy nem először végződött így ez az egész. Loki egyik kezével a mostohatestvére hajába karmol, a másikkal kirántja a fülhallgató kábelét, maximális hangerővel felüvölt Bon Jovi.
A lépcsőn léptek dübörögnek, de Thor és Loki nem veszi észre. Dörömbölés az ajtón, a díszüveg ablak vészesen beleremeg. A két fiú ijedten felkapja a fejét.
ODIN: Thor, halkítsd le ezt a fertelmet!
THOR: Máris, apám!
Loki grimaszolva magára kapja a másik pulóverét, majd elindul az ajtó felé. Egy pillanatra a kamerába néz, majd felkap egy párnát és hozzávágja a géphez.
Már csak a plafon látszik, a koszos fehérség szemcsés mennyországgá olvad a fejük felett.
LOKI: Te szerencsétlen, hogy voltál képes ezt... az egészet felvenni?!
lassú elhomályosodás

4. JELENET: ISKOLAI FOLYOSÓ

ütemes rángatózás
A tömeg méla tengerré olvad, ahogy lökdösődve vonaglik a szűk helyiségben, a képbe lógva Steve liheg, ahogy ketten próbálják meg törni az utat a többieknek.
TONY: Ésss itt az állatkert. Milyen csodásak is a hétfő reggelek.
LOKI: Ha szerencsénk lenne és kussban maradnál, talán nem jutnánk a tanáriba minden áldott alkalommal.
STEVE: Azt hittem, neked lételemed a viszály.
THOR: Persze, ha ő áll nyerésre.
LOKI: Meglepően hálás lennék, ha ezt majd inkább a hátam mögött beszélnétek meg.
TONY: Gondolj bele, milyen unalmas lenne az életünk az igazgatónál tett látogatásaink nélkül.
LOKI: Észveszejtő. Menten fel is kötném magam.
THOR: Nana.
Bruce zavartan feléjük int, amíg a többiek nem látják, Natasha és Clint összekarolt párosa pedig fáradtan rájuk mosolyog. Egyedül Bucky fintorog, amikor meglátja őket, majd grimaszolva legyezni kezdi magát a füzetével.
BUCKY: Érzitek? Megjött a melegfront.
TONY: Nicsak, szabadnap van az állatkertben? Pedig azt hittem, ez elit suli, erre beengednek ide minden baromarcot.
BUCKY: Konszolidáltnak is mondják, és jé, ti is itt vagytok. Hé, Odinson, apátoknak nem ég le a bőr az arcáról, amikor látja, hogy a kicsi fiacskái kicsit közelebbről szeretik egymást, mint kellene?
THOR: Szerintem elkelne neki egy nyakörv, a végén még kiderül, hogy veszett. Tony?
TONY: Nem gond, majd kap szülinapjára.
Steve megragadja kettejük karját, majd nyugodt arccal továbbrángatja őket. Loki leszegett fejjel, falmerev arccal siet az árnyékukban, amíg Thor óvatosan meg nem veregeti a vállát.
TONY: Nehéz elképzelni, hogy két éve még alig lehetett különválasztani minket.
STEVE: Megváltoztunk. Ők is. Nincs ebben semmi furcsa, mindannyian oldalt választottunk.
TONY: Azért még mindig nem értem, mit ettél Barneson.
STEVE: Majd elmagyarázom, ha valaki elárulja.
THOR: Steve humorizálni próbál, most már tényleg itt a világvége.
STEVE: Ti is tudjátok, hogy nem volt mindig ilyen.
LOKI: Lássuk be, nélküle nem lenne semmi baj.
THOR: Azért ez...
Loki unottan legyint, majd besétál a terembe, Steve vállat vonva követi. Tony kérdőn a kamerába néz, majd megrázza a fejét, de ő már Thorral együtt megy be és ül le az utolsó padok egyikébe.
koppanás, tisztul a kép
Az ajtó hangos csattanással bevágódik, majd malomkőként átrepül a termen egy kétszáz kilósnak tetsző matekkönyv. Fury a tanári asztalhoz vágtat, majd felpattan rá.
FURY: Látom, a négy jómadár is tiszteletét tette végre az órámon, ennek örömére felelést tartunk.
Mindenfelől hangos hördülések, papírzörgés, tollkoppanás. Egy paddal előrébb Steve valami logaritmusokról kezd motyogni.
FURY: Buchanan, várjuk a kivégzőasztalnál.
Thor kitép egy lapot a füzetéből, rövid tollsercegés hallatszik, majd galacsinná gyűri az írást. Bucky hangja csak halkan, akadozva szűrődik el hátra, nem is érzi érdemesnek figyelni.
Egy pillanatra a kamera lencséjébe mászik az összegyűrt lap, majd Thor céloz, és a galacsin Loki fején koppan, aki unottan széthajtogatja. Thor elégedetten felsóhajt, amikor halványan elmosolyodik.
Fury megáll a kamera előtt, mire Thor felegyenesedik, és próbál minél ártatlanabbnak tűnni.
FURY: Odinson, a jegyeit látva talán magának se ártana figyelni, de ha szeretné, rögtön átveheti a társa helyét. És nincs kamerázás.
csattanás, sötétség

5. JELENET: JÁTSZÓTÉR

LOKI: Szóval elhoztál egy... játszótérre. Milyen romantikus.
THOR: Komolyan?
LOKI: Nem, de más talán azt mondaná, hogy aranyos.
THOR: Ezt tőled bóknak veszem.
LOKI: Tedd csak, amíg teheted.
Loki féloldalasan mosolyogva beleül az egyik hintába, ellöki magát, felgyorsul, majd átfordul fejjel lefelé, vöröslő fejjel, rongybabaként lóg a földtől pár centire.
THOR: Régen is mindig ezt csináltad, anyát meg egyfolytában a frász kerülgette.
LOKI: Akkor mintha valahogy jobban bírtam volna.
THOR: Nyugi, ha leszédülsz, elkaplak.
LOKI: Sejtettem.
Loki ellöki magát és visszafordul, majd levegő után kapkodva felpattan és Thor elé lép. Elgondolkozva végigsimít a másik arcán, elfintorodik, amikor a halvány borostához ér, majd úgy kapja el a kezét, mintha izó fémre simítana.
LOKI: Nem kell mindig megvédened. Ismersz, tudok magamra vigyázni.
Loki magabiztosan, elégedetten mosolyogva elsétál, csak akkor rogy meg a válla, amikor elég messze ér ahhoz, hogy azt higgye, Thor már nem figyeli. Azzal nem számol, hogy a kamera mindent felvesz.
THOR: Csak ne lennél ilyen hihetetlenül drámakirálynő.
zizegés, elmosódott vörös-sárga foltok, majd vágás

6. JELENET: THOR SZOBÁJA

THOR: Haragszol?
LOKI: Idióta.
THOR: Szóval most azért vagyok idióta, mert haragszol rám, vagy mert azt hiszem, hogy haragszol és azért haragszol merzt azt hiszem hogy haragszol, vagy...
LOKI: A fenébe is, hagyd már ezt a hülyeséget. Egyébként meg második eshetőség.
Thor akadozva, dörgősen felnevet, majd magához öleli Lokit.
LOKI: És fulladásveszély a bal oldalon.
THOR: Az előbb zuhanyoztam, egy szavad sem lehet.
LOKI: Kivételesen nem az a bajom.
Thor elvigyorodik, majd közelebb hajol Lokihoz, még szórakozottan ránéz, mielőtt az ajkaira hajolna, majd belevigyorog a csókba, miközben a háta mögött felmutatja a középső, majd a hüvelykujját a kamera felé.
ODIN: Thor, mit keres a holmid már megint...
Thor hátraugrik, majd a háta mögé vonja Lokit, ő viszont előlép és melléáll. Odin nyugodtan járatja a tekintetét egyikről a másikra.
ODIN: Thor, gyere velem. Most.
Thor a kamerához lép, az arcán a rajtakapottság és az aggódás egy furcsa elegye, majd kikapcsolja a gépet.
sötétség

7. JELENET: LOKI SZOBÁJA

heves remegés
Thor nevetve berobban az ajtón, majd a szoba közepére bukdácsol. A fürdőből vízcsopogás hangja tör elő, mint egy heves nyári zápor.
THOR: Loki! Hé, Loki, minden rendben! Ezt el se fogod hinni, egyszerűen... imádom a szüleinket.
Az ajtó alatt apró vízsugár jelenik meg, majd egyre több és több követi.
THOR: Loki, odabenn vagy, nem? Válaszolj már, légyszíves, ez nem vicces.
Az ajtó alól szivárgó tócsa vize lassan átvált vörössé.
THOR: Szent Istenem, most segíts.
Thor az ajtóhoz siet, a kilincset rángatja, majd kétségbeesetten berúgja az ajtót.
És Loki ott van, Loki holtan, Loki a vérébe dermedve, Loki üvegszilánkok jászolában.
placcsanás, sistergés, megszakad a film

UTOLSÓ JELENET

A napfény fehér lepelként teríti be a lencsét, majd a kép kiélesedik, Thor egy kiszáradt kert dohos padján ücsörög komoran.
THOR: Hát ez vagyok én. Lehet ítélkezni, megvetni, megalázni, de ez van, nem érdekel. Senki sem tökéletes, és csak remélni merem, hogy tanultatok az én hibámból.
 

A+++

Gondolt már a filmfesztiválra, Odinson?