2014. július 27., vasárnap

S.H.I.E.L.D.: Sajátos Halált Idéző Ételek Legrangosabb Díja


Tudom, hogy ma tegnap elmaradt a beígért friss, de remélem, ez legalább valamennyi kárpótlást jelent.
Az Itt a farsang, áll a bál Fury óvóbácsija ismét nagy fába vágja a fejszéjét: Jane-el együtt főzni tanítja a gyerekeket, akik a végén egy verseny keretein belül megmutathatják, mi mindenre képesek. A kis elemi csapások persze egy kicsit máshogy gondolták.
Mert azt hiszem, valahol megvilágosodtam a sajtos-lekváros puffasztott rizs-szendvics készítése közben.

- Natasha, azzal a húst kell feldarabolni, nem Clintet. - Jane mosolyogva hajolt le a kislányhoz, majd átvette a frissen élezett kést és megrengethetetlennek tűnő nyugalommal apró kockákra vágta a marhahúst. Fury csak dermedten figyelte. Még mindig képtelen volt elhinni, hogy főzni tanítják a kis szörnyetegeket.
Az egész akkor jött elő, amikor egy hete felvetette Jane-nek, hogy talán szervezhetnének közös programokat. Nos, ő határozottan nem arra gondolt, hogy egy egész óvodáscsoporttal együtt, de már nem visszakozhatott, kénytelen volt belemenni a főzőtanfolyam ötletébe. Az csak később jutott eszébe, hogy így kést, hústűt és más éles szerszámokat adnak a gyerekek kezébe, amikkel legalább negyvenhét különböző módon tudnak az életére törni.
A helyzet szörnyűségét azonban csak akkor érezte át teljesen, amikor Jane örömmel közölte, hogy az egész végén szervezhetnének egy főzőversenyt is, hogy a kölykök ne érezzék elhanyagolva magukat, és talán majd lehetnének ők ketten a zsűri.
Hát igen, Jane igazán szerette a munkáját. Fury-ról ugyanez már nem igazán volt elmondható.
- Óvóbácsi, miért főzünk a kutyáknak? - rángatta meg kissé Steve a kabátja alját, hogy felfigyeljen rá. Fury aggódva nézett a mosléknak tűnő húskeverékkel teli tálra.
- Ez sajnos a mi ebédünk. Fasírt, azt mondják.
- Ó. - Steve jobban szemügyre vette a nagy művet. - Ajaj.
Fury csak egyetérteni tudott.
- Várj egy röpke pillanatot, hisz ebben nincs is hal. - Thor egy fakanállal megbökdöste a masszát, csak úgy próbaképp, hogy vajon támad-e. A húspép egyelőre passzívnak mutatkozott. - Mi, tengeri népség mindenbe rakunk egy keveset.
- Még szerencse, hogy nem Norvégiában vagyunk, mert ez így is elég szörnyen fest - jelentette ki Tony szkeptikusan, miközben hárította Thor pisztrángcsapását. Mindannyian az ehetőnek nem tűnő dolgot kezdték figyelni. - Szerintem rendeljünk pizzát.
Jane-en kívül mindenkinek tetszett az ötlet, így Fury elégedetten hagyhatta magára a lelki összeroskadás szélére sodródott dajkanőt.

- Óvóbácsi, muszáj ezt az egészet végigcsinálni? - kérdezte Bruce zavartan. Mögötte Thor és Loki köténybe burkolózva vívott fakanálpárbajt a frissen talált rejtekhelyért, Tony pedig egy nagyobb edényt vizsgálgatott, azon gondolkozva, el tudna-e bújni benne. A legtöbben úgy viselkedtek, mintha épp bejelentette volna valaki, hogy itt a világvége. Végül is, a főzőverseny híre felért jó néhány természeti csapással.
- Azt hiszem, tartozunk ennyivel Jane néninek, nem gondolod? - Fury megpróbált magára erőltetni egy mosolyt, de az eredmény nem lett túl meggyőző.
- Nem igazán, de magának sok sikert - nyomta a kezébe Bruce az addig szorongatott habverőt, majd amíg a két testvér nem figyelt, bemászott a konyhaszekrénybe, és magára zárta az ajtót. Tony eközben nagy nehezen kipréselte magát a lábasból.
Fél perc múlva kirángatta Bruce-t, és kijelentette, hogy együtt dolgoznak. Ha már neki nem sikerült elbújnia, más se ússza meg ilyen könnyen.

- Hé, Steve. Stevvve. - Bucky egy fehér konyharuhával integetett felé, és Steve nem igazán volt biztos abban, hogy csak őt hívja, vagy jobbnak látja, már most megadja magát. Inkább odamászott hozzá, majd lehuppant Bucky mellé. - Azt hiszem, itt biztonságos. És van chipsem is.
Steve elvigyorodott, majd megadóan közelebb húzódott. A chips jött, látott és győzött, ők ketten pedig olyan jól elvoltak, hogy tudomást sem vettek a következő másfél óráról.
Ők voltak a legszerencsésebbek.

- És ti mit főztök, gyerekek? - guggolt le Jane dajkanéni mosolyogva a Bruce-Tony pároshoz, akik épp lisztet szórtak mindenhová, ami nem az edény volt.
- Tulajdonképpen mit is készítünk? - fordult Bruce bizonytalanul a társa felé, mire Tony megvilágosultan felpillantott egy tucat tojás romjaiból.
- A fenébe, fogalmam sincs. De azért tegyünk bele még egy kis fahéjat.
- Biztos meg akarjuk kóstolni? - súgta oda Fury Jane-nek, miután pár lépést hátráltak.
- Egészen biztos. - Jane biztatóan megszorította a kezét, majd mosolyogva a következő pároshoz sétált.
Fury óvóbácsi ekkor kezdte úgy érezni, ő már a ciánkapszulát is túlélné.

- Clint miért van benne a serpenyőben? - Natasha dühösen a vágódeszkába döfte a szeletelőt, amikor a fiú bágyadtan kiintegetett a tűzhelyről. Fury gyorsan elszedte előle a kést, mielőtt a lány valami élőbbe szeretné belevágni. Mivel nem sikerült kioperálnia a deszkából, azt is elkobozta, végül is sosem lehet tudni.
- Elsózta a húst, és most nincs mit felszolgálnunk. Mártírként fog meghalni a dicsőség oltárán. - Natasha meglocsolta kissé a fiút alkohollal, és már a gyufával bíbelődött, amikor Fury lekapta a serpenyőt a tűzhelyről.
Natasha vészjóslóan nyugodtan fordult felé.
- Az óvóbácsi épp most tetszik elrontani a nyerési esélyeinket.
Fury rángatózó idegekkel a mosogatóba emelte Clintet, aki látszólag valamennyit le is nyelhetett az alkoholból, mivel most szélesen mosolyogva lefejelte a csapot egymás után háromszor.
- Okos kislány vagy, majd kitalálsz valamit.
- Épp azt tettem - mutatott Natasha vádlón a volt főfogásra.
- A fenébe is, szolgálj fel salátát. Amúgy is ráfért már erre a bagázsra egy kis egészséges táplálkozás.

- És ti mit csináltok, fiúk? - Thor rögtön ezer wattos vigyort villantott fel, ahogy Jane a közelükbe került. Loki már nem volt ennyire elragadtatva.
- A menü gravlaks, szívem hölgye. - Jane bizonytalanul nézett a széttépkedett halfalatkákra.
- Ééértem. Nos, sok sikert - simogatta meg kissé Thor haját, de a szemét nem vette le az előkészületekről.
- Bocsáss meg, hőn szeretett halandóm, de kénytelenek vagyunk beszerezni a titkos összetevőt, mely az egész zamatát adja. - Azzal Thor karon ragadta a testvérét és kirángatta az ajtón. Amíg Jane nem figyelt, Loki a háta mögött ráöltötte a nyelvét, csak aztán sietett ki az udvarra.
- Biztos, hogy a kutyák nem... tudod. Nem tűnik túlontúl higiénikusnak.
- Tán meghátrálsz, Odin fia Thor?
- Nem a gyávaság a fegyver, mivel élek.
Loki elégedetten elmosolyodott, miközben Thor megtöltötte a tálkát a titkos összetevővel.

- Láthatnám a munkátokat, gazfickók? - Steve és Bucky gyanútlanul tekintettek fel a feléjük tornyosuló Furyra.
- Sült krumplit csináltunk, óvóbácsi - nyújtotta felé Bucky az utolsó darab chipset, miközben észrevétlenül ráült a zacskóra. - De tudja, túl jól sikerült.
Fury unottan megforgatta a szemeit, amikor a fiúk kettétörve megették a hősi túlélőt.
- Kifelé mindketten. És ti most nagyon betegek vagytok.
Bucky komoly arccal szalutált, majd előbújt eddigi rejtekhelyükről.
- Értettük, parancsnok.

- Most gondold meg magad, Jane, amíg van visszaút - morogta az orra alatt Fury, miközben az előttük lévő három tányért szuggerálta. Próbálta a nőhöz hasonlóan optimistán nézni a helyzetet, de nem igazán sikerült.
- Ugyan, nem lesz semmi baj - mosolygott rá Jane, majd Natasháék salátája után nyúlt. Egyszerre kapták be a falatot, ami gyanúsan ropogott, furcsa íze volt és határozottan rághatatlannak bizonyult.
- Mit is készítettetek végül? - kérdezte Fury, miközben ádáz csatát vívott a lenyelt salátával. Az étel állt nyerésre.
- Körömpörkölt salátaágyon, véres-boros mártásban - jelentette ki nagy komolyan Natasha. Elég volt Clint szenvedő arckifejezésére nézni, hogy tudják, honnan szerezte a lány az alapanyagokat.
Fury szolidan elköpte a kreálmányt a francba, majd kissé kárörvendőn figyelte, ahogy Jane szenvedve lenyeli, és leerőszakol még egy falatot.
- Igazán... egyedi - mosolygott a két gyerekre, majd maga elé húzta a következő tányért. Az se nézett ki sokkal jobban. - Hm, ez igazán ínycsiklandónak tűnik. - Két szem azonosítatlan gubacs úszkált valami zöldesfekete, lisztes krémben, úgyhogy Jane valószínűleg életében nem hazudott még ekkorát.
- Mi is ez pontosan? - összpontosított Fury az ételre, hátha utána ehetőbbnek fogja látni. Két perc múlva is ugyanolyan undorítónak tűnt, mint előtte.
- Még mi sem tudjuk - jelentette ki Bruce és Tony szinte egyszerre, nem is tudva, hogy ezzel végleg megölték a két tanerő minden maradék reményét.
Védelmükre legyen mondva, azért igen rendesen állták a sarat.
- Ó, ez szusi? - csillant fel Jane szeme az utolsó tányér láttán, majd lesz, ami lesz alapon bekapott egy darabot. Határozottan tűrhető íze volt. - Hm, ez mennyei.
- A titkos összetevő teszi - húzta ki magát büszkén Thor, mire Fury szájában megállt a falat.
- Miért, mi a titkos összetevő? - kérdezte gyanakodva a férfi. Jane szervezete valahol itt adta fel, és köhögve elrohant a mosdó felé.
- Ó, csak egy kis játszótéri homok, többek között - felelte Loki ártatlanul mosolyogva – A fűszerezés a nagy titok. - Fury hörögve követte a kollégáját.
Ekkor döntötte el, hogy a gyerekek három hétig saját magukra fognak főzni. Ráér majd pár hónap múlva kihozni őket a sürgősségiről.

2 megjegyzés:

  1. NE. NEEEE
    Enyhe megfogalmazás, hogy sírtam a röhögéstől és leestem a székről. Ez valami hihetetlenül odavágott, halálosan jó volt, és karakterhű, és te egy zseni vagy. Miért teszed ezt velem? :'D Imádlak, tiéd a lelkem, az angstjaid kilapítanak, a fluffjaid pedig betegre röhögtetnek, meg akarsz te engem ölni.
    Ezek a kis lurkók állatiak, de a személyes kedvencem Fury, neeee XD Piszok büszke vagyok magamra hogy berángattalak ebbe az univerzumba mert no! Istenien jól áll neked *-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Dedede. :D Én? megölni? Ugyan, a halottak nagy átlagban nem írnak, az meg senkinek sem lenne jó.
      A mocsok kis lurkók fogságba ejtették az agyam és nem eresztik, rengeteg ötletem lett velük és... hát igen, fájdalmasak. (Egyébként nekem is Fury a kedvencem, nem semmi tűrőképessége lehet az öregnek.)
      Én is büszke vagyok rád, amiért be tudtál egyáltalán rángatni. Egyszer úgyis rájövök, hogy hogyan sikerül, de már notóriusan, mert lassan X-Men megszállott is leszek.
      Köszönöm szépen, hogy írtál. <3 Jer, sírjunk együtt ezen a sok baromságon, mert visszaolvasva már nekem is fáj.

      Törlés